Egy régi-új hír...

A 2026. szeptember 25-i mentésből készített, csak olvasható archív oldal. A hozzászólás és a bejelentkezés itt nem működik.

Bár a minőség fogalmát az utóbbi években egyre többen használják Magyarországon az egészségügyben is, de gyakran megfelelő értelmezés és tartalom nélkül, ezért a kifejezés a döntéshozók és az egészségügyi dolgozók számára megkopott szólammá vált, valós értékéből sokat vesztett.
A legmodernebb egészségügyi technológiák alkalmazása is csak akkor biztosítja hatékonyan a gyakorlatban is az egészségügyi ellátás fejlődését, ha az társul a vezetők és a dolgozók minőség iránti elkötelezettségével, a minőségfejlesztés alapelvei integrálódnak az egészségügyi szolgáltatás struktúrájába és a folyamataiba.

Az egészségügyi ellátó rendszerben, a partneri igényeket figyelembe vevő, jól szabályozott folyamatok jelenthetik a minőségrendszer legfontosabb alapjait. A rossz minőségű ellátás költségei többek között magukba foglalják a nem költség-hatékony diagnosztikus és terápiás eszközök beszerzését és alkalmazását, a nem megfelelő vagy ismételt diagnosztikai és terápiás eljárások költségeit, a felesleges, illetve szükségtelen visszarendeléseket, az alul- és túlkezeléseket, a kórházi ápolási idő nem megfelelő tartamát. A fentieken kívül lényeges a lakosság egészségtudatának, a felelős egészségmagatartásnak a fejlesztése, melyek meghatározók a betegségek megelőzésében, illetve a már kialakult betegségek súlyosságának romlásánál.

A fenti tevékenységek végső célja a lehető legnagyobb egészségnyereség elérése, mely különösen fontos Magyarország kedvezőtlen népegészségügyi helyzete miatt.

Az előbbiek nem valósíthatók minőségszemlélet nélkül, mely az egészségügyi rendszer működését meghatározó döntéshozóknál és dolgozóknál - az egészségügyi rendszer teljes vertikumában, az egészségügyi szolgáltatók között, illetve azokon belül - segíti a célkitűzések hatékony és eredményes tervezését, azok megvalósulását, és biztosítja a páciensközpontú összehangolt, színvonalas, a hibák folyamatos csökkentésére törekvő gyakorlati ellátását.

A minőségmenedzsmentnek, illetve a vezetés minőségének vannak még olyan lehetőségei, tartalékai, amelyek - a szűkebb, közgazdasági értelemben vett hatékonyság javításán kívül - az egészségügyi ellátás működéshez szükséges struktúrák, folyamatok minőségének biztosításával, a szisztematikusan alkalmazott minőségfejlesztő módszerek alkalmazásával biztosítják és javíthatják az ellátás eredményességét, a klinikai hatékonyságot.

A minőségszemlélet elterjesztése, a minőségbiztosítási és fejlesztési módszerek, modellek szerves integrálása az egészségügyi rendszerbe és minden érdekelt fél - beleértve az egészségipar szereplőit is – az egészségüggyel kapcsolatos tevékenységébe, továbbá a gazdasági és társadalmi környezetbe hozzájárulna ahhoz, hogy jelentősen javuljon az egészségügyi rendszer eredményessége, hatékonysága és biztonsága.