Egészségügyi-szociális ápolás minőségi gondjai

A 2026. szeptember 25-i mentésből készített, csak olvasható archív oldal. A hozzászólás és a bejelentkezés itt nem működik.

Gondolatok az egészségügyi és szociális ellátórendszer ápolási-gondozási feladatairól
I. Az ápolási tevékenység összehangolása

A 2011/2007 (I. 30.) Korm. rendelet az ápolási feladatokat ellátó intézményrendszer minőségének és hatékonyságának javítása céljából előírt egy hatásvizsgálatot az ápolási rendszerek egységes rendszerének megteremtése, a rendszerben meglévő átfedések kiszűrése, az e célra fordított erőforrások racionálisabb, átláthatóbb felhasználása, valamint a szociális és egészségügyi feladatok összehangolása érdekében.
 

Az ügyben gyakorlatilag nem történt semmi: az ÁSZ 2008-ban kiadott 0820. számú vizsgálati jelentése szerint a két ágazatban a fejlesztésekre tett intézkedések összességében eredménytelenek voltak, különösen az egészségügyi és szociális ellátások közötti együttműködés javítása, a térségi kapacitások összehangolása, a magas ápolási igényű betegek (kliensek, páciensek) megfelelő ellátásának szervezése területén.

A 2007. évi CXXI. Törvény előírta, hogy 2008.01.01.-től csak az vehető fel az idősellátó szakosított (bentlakásos) intézményekbe, akinek napi ápolási szükséglete meghaladja a 4 órát. Ennek következtében a bentlakók 1/3-a szorul folyamatos szakápolásra, amelyet az intézmények többsége csak súlyos erőfeszítések árán tud nyújtani, ennek finanszírozása nem megoldott.

Ugyanakkor a napi ellátás az idősek otthonában átlagosan 40%-al kisebb kimutatott ráfordítással jár, mint ugyanez egy kórházi ápolási osztályon. (A ráfordítás számítása a szociális intézményekben kiadások, a kórházakban a költségek alapján történik.)

II. A hospice ellátás intézményesítése az idősellátó intézményekben
A fentiek egyik további következménye (hogy t.i. a jelenlegi jogi szabályozás szerint nincs „vegyes”, azaz szociális és egészségügyi ellátás), hogy a tisztázatlan szabályozás következtében nem megoldott a szociális intézményekben egyre nagyobb számban terminális állapotba került emberek intézményes hospice ellátása. Vannak ugyan egyedi kezdeményezések (a Magyar Hospice Alapítvány pl. a Budapesti Módszertani Szociális Központ hajléktalanszállóján nyújt mobil szolgáltatást), de az általános és megfelelő szakmai színvonalú intézményes hospice szolgáltatás az idősellátó intézményekben nem megoldott. (Becslések szerint Magyarországon az összes rászorulók mintegy 5%-a részesül ilyen ellátásban.)
A Magyar Hospice Alapítvány e területen felvállalja az oktatási és koordinációs feladatokat.

Minkét kérdésben érvényt kell szerezni a helyzetfelmérés és jogalkotás követelményének.

forrás: Dr. Hajnal Miklós Pál