Való igaz, számos kritika érte korábban a mindenkori miniszter tanácsadó testületeiként ismert szakmai kollégiumokat. A testületek megtépázott tekintélyét Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár úgy tervezte visszaállítani, hogy a korábbiaknál kisebb létszámú, rugalmasabb és hatékonyabb szervezetet állít fel. Legalábbis ezt jelentette be még tavaly szeptemberben, s ezzel párhuzamosan, első körben az előkészítő grémium névsorára várt javaslatokat a szakmától. A beérkező ajánlatokat megfontolva, döntése értelmében végül két társelnök került az új rendszert kitaláló, 13 fős bizottság élére;Gógl Árpád egykori miniszter és Fülesdi Béla debreceni aneszteziológus professzor.
Bár mindannyian tudták, hogy a munka jelentős érdeksérelmekkel járhat, Gógl Árpád, az első Orbán-kormány első egészségügyi minisztere úgy látja: jó munkát végeztek. Voltak ugyan, akik eredetileg szűken akarták értelmezni a kérdést; főbb csoportokba vonták volna össze a különféle szakterületeket, végül azonban nem ezt az álláspontot fogadták el, és Gógl Ápád kifejezetten örül, hogy a hamarosan felálló új rendszerben minden szakmacsoport szerepet kaphat. A különféle szakmák között ugyanis tényleges különbségek vannak; egy urológiai sebésznek például jelentősen más lehet a szempontrendszere, mint egy agysebésznek – mondta a Medical Tribune érdeklődésére.
Hozzá hasonlóan erre is felhívja a figyelmet dr. Szabolcs Zoltán, a Semmelweis Egyetem Városmajor utcai Ér- és Szívsebészeti Klinikájának szívsebésze, aki határozottan állítja: a korábban működő szakmai kollégiumi rendszer a szívsebészet szempontjából legalábbis, nem volt megfelelő. Bár szakmai kollégiuma elvben az alap szakképesítést adó diszciplináknak lehetett – bár a szívsebészet ilyen, azaz nem ráépített képzést jelent, mint például az érsebészet esetében – az érsebészetnek volt külön szakmai kollégiuma, míg a szívsebészetnek nem.
A szívsebészetet egyedüliként éppen Szabolcs Zoltán képviselte a Kardiológiai Szakmai Kollégiumban. Csakhogy a kardiológia nagy terület, sok beteggel, egy képviselő szinte a hangját sem tudta hallatni, még ha a többiek kollegiálisak is voltak vele.
Az új rendszerben a szívsebészetnek külön kollégiuma, és egy öt fős tanácsadó testülete lesz – ha jól dolgoznak, az jó lesz a szakmának – véli Szabolcs Zoltán, aki szerint a puding próbája azonban az evés. Mint mondja, eddig a szakmai kollégiumok nem vittek saját ötleteket a miniszter elé; csak olyan kérdéssel foglalkoztak, amit úgymond a miniszter tett fel. Az ágazat vezetője kérdezett, a szakma nagy munkával válaszolt, amit nagy eséllyel aztán mégsem vettek figyelembe.
– Elméletileg öröm, hogy sok kisebb szakterület is képviseletet kap, de mindez csak akkor lesz jó, ha működik is. Ha nem csak arról szól majd, hogy a kiválasztott kollégák mindezt az önéletrajzukba is beírhassák – fogalmaz a szívsebész.